A Forma-1-es autók kinézete a jövőben gyökeres változásokat vehet. A Nemzetközi Automobil Szövetség nyitott pilótafülkékkel foglalkozó csoportja komoly változtatásokon dolgozik, melyek jelentősen megnövelhetik a pilóták biztonságát.
A volt F1-es pilóta, Alexander Wurz, aki tagja a csoportnak, korábbi tapasztalataira építve úgy véli, „rettentően komolyan” kell venni a pilóták fejének védelmét. „Átélvén Marc Gené repülését Le Mans-ban (2008-ban – szerk.), amikor egy betonfalnak ütközött az autó tetejével, tisztában vagyok azzal, ha nyitott autóban lett volna, elveszítettem volna egy jó barátot.” Az FIA jelenleg három megoldást tesztel: teljesen zárt tetőt, részleges szélvédőket illetve előre helyezett bukókereteket.
Tavaly nyár elején már tesztelésre került a teljes tető. Noha már akkor többen felszólaltak az ellen, hogy az új megoldás árthat a Forma-1 tradícióinak azáltal, hogy zárt pilótafülkét alakít ki, Wurz szerint a biztonságot kell szem előtt tartani minden más szempont előtt. „Nos, a történelem folyamán sok végzetes baleset kísérte ezt a sportot. Elég csalódott vagyok ezeket a kategorikus megnyilvánulásokat hallva. Bárki, aki a múlthoz kötődik, látogasson el egy múzeumba és viseljen bőrsisakokat, szemüvegeket és nézzen frontmotoros autókat.”
A legutóbbi kísérletek az előre szerelt bukókerettel sikereket hoztak. Egy 20 kg súlyú kereket és gumit lőttek ki nitrogén hajtású ágyúval a bukókeretre, amelyet 100 mm-rel helyeztek el magasabban a sisak fölött. A kereket elterelte a bukócső, a gumi pedig defektet kapott, amely jelentősen csökkentheti annak veszélyét, hogy az abroncs visszapattanjon.
Ráfutásos balesetek elleni védelem
A munkacsoport jelenlegi kutatási területeinek másik részét a ráfutásos balesetek kockázatának minimalizálása teszi ki. Egy az orr alá rögzített mozgó szárny megakadályozhatná a versenyautók örökös problémáját, amikor azok egy előttük haladó járműre ráfutnak, s felrepülnek. Hasonló eset történt Mark Webberrel 2010-ben az Európa Nagydíj futamán.
Alan Wilson, pályatervező ötlete egy ívelt panel vagy szárny, amely a pilóta ülésétől az autó elejéig futna és egy hidraulikus repesszel lenne működtethető. Ezeket szenzorok aktiválhatnának, amelyek képesek lennének észlelni a nyomásértékekben az autó orrának felemelkedése következtében fellépő változásokat. Amikor csökken a nyomás, a panel úgy funkcionálna, mint egy hatalmas első szárny és visszatérítené az autót a talajhoz. Wilson szerint ehhez a megoldáshoz egy olyan rendszert is ki kellene fejleszteni, amely az ilyen balesetek során kontrollálná a motorerőt is.
Írta: Szabó Balázs